A Szőlész-borász mérnök képzés 7 féléves (tehát 3,5 év) ez azért van így, mert a 7, vagyis az utolsó félév az teljes egészében a gyakorlatról szól. Levelező tagozaton 3 hét az előírt, de persze ennél szerintem többre van szüksége, hogy igazán belelássunk a szakmába. Azt már régóta tudom, hogy én külföldre szeretném menni erre az időszakra. Nyilván a pályázat is ezért íródott. Ahogy elindult a 6. félév szinte azonnal elkezdtem keresni a megfelelő helyet. E-mailek százait írtam meg, egészen rövid idő alatt és küldözgettem olyan pincészeteknek, akik szimpatikusak voltak számomra. Mindenképp Európában szerettem volna maradni, ezért ez picit nehezítette a helyzetet. Van egy Travelling Winemakers nevű csoport a Facebookon, ide is feltöltöttem az önéletrajzom és a motivációs levelem hátha valami összejön a csoporton belül. A rengeteg sikertelen próbálkozás eléggé elvette a kedvem attól, hogy tovább próbálkozzak. Így egy idő után elkezdtem tengerentúli borászatokkal is felvenni a kapcsolatot és megpróbálni találni valami lehetőséget.
Amikor már pedig már szinte végképp lemondtam a dologról, akkor jött a nagy lehetőség. Egy francia pincészet keresett meg, hogy szívesen segítene nekem a gyakorlat lebonyolításában. A kondíciók annyira jónak tűntek, hogy végül igent mondtam! Így Augusztus 15.-től nagyjából november 30.-ig Cotes du Rhone-ban fogom tölteni az üzemi gyakorlatom. Igazándiból csak államvizsgázni fogok hazajönni. A változás, amit majd ez hoz talán a legjobb dolog ami történhet velem. Őszintén azt gondolom, hogy szükségem van egy gyökeresebb változásra. A magánéletemben és a karrieremben egyaránt. Vannak olyan szálak, amik sajnos annyira össze vannak gabalyodva, hogy már nem tudok kigobozni, ezért talán jobb, ha kicsit lazábbra engedem ezeket. Az élet pedig úgyis megoldja magától.
A pályázat megnyerése előtt jött ez a lehetőség, így bőven azelőtt meg volt már a helyem, hogy tudtam volna, hogy "Jövő borásza" lettem. Azonban az ösztöndíj összege nagyobb mint, amit én eltudnék jelenleg használni belőle. Így megosztva fogom felhasználni a nyereményem. Előreláthatólag a fentmaradó összegből, Új-Zélandra fogok menni. Legalábbis ez a tervem. Aztán az élet majd úgyis rendezi. Ezt szokták mondani, nem?
Hogy izgulok e az utazás miatt? Rettenetesen. Sok az intézni való és lássuk be egy olyan országba megyek, ahol nem beszélem a nyelvet. Angolul ugyan beszélek, de franciául aligha. Persze ott kint azért sok fog rám ragadni, mert más választás ugyebár nem lesz. Amit azonban a leginkább várok ettől az úttól az az, hogy szakmailag sokat fejlődjek (ez kizárt, hogy ne történjen meg) illetve azért emberileg is sokat formál majd rajtam az, hogy szinte teljesen magamra leszek utalva.
Nagyon nagyon izgulok de ugyanakkor várom is rettenetesen, hogy ott legyek és valami (vagy inkább minden) új dologgal megismerkedjek. Elsőkörben szüretelni megyek ezt követi majd a szőlőfeldolgozás, a borok készre kezelése illetve valahol a hazajövetelem táján lesz majd egy kis palackozás is talán. Így azért elég sok munkafolyamatba lesz lehetőségem belelátni és "kipróbálni". Talán ez az egyik legjobb lehetőség arra, hogy igazán tanuljak. Az új emberek megismerése pedig mindig jól jön :)